Nemcsak Fidel Castro élete, de szakálla ellen is tervelt ki merényletet a CIA
2021. november 3. 14:26 Múlt-kor
Korábban
Robbanó kagyló, mérgezett szivar
A fent említett jelentések a kubai vezér karakterének „legyilkolása” mellett, több, az életére törő merénylet tervét is felfedték. Néhány ezek közül ma már sokkal inkább tűnhet egy hollywoodi film elemének, mint valós akciótervnek.
Az elképzelések között szerepelt például egy mérgezett szivar eljuttatása Castróhoz. A preparátum elkészült ugyan, de alkalmazásra nem került sor. Aztán méregkapszulákat juttattak el Castro egyik szeretőjéhez, azonban ez a gyilkos akció is kudarcba fulladt. Ma már tudjuk, hogy felvették a kapcsolatot a maffiával is, azonban a „szakállas forradalmár” likvidálására tett kísérletek nem vezettek sikerre, így ennek az „együttműködésnek” is hamar befellegzett.
A Castro meggyilkolására tett próbálkozások azonban nem értek véget. Volt olyan javaslat, hogy az amerikai foglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos tárgyalások során, egy bőrbetegséget okozó búvárruhát adjanak át Castrónak, azonban ez az elképzelés is dugába dőlt.
Egy talán még érdekesebb, a James Bond-filmekbe illő terv szerint egy olyan helyen, ahol Castro búvárkodni szokott, ritka tengeri kagylót helyeznek el, amely a felemelésekor felrobbant volna. Az akciót azonban nem tudták technikailag kivitelezni.
Felvetődik a kérdés, hogy ha Castro előtt valóban ismeretes volt, hogy ennyire meg akarnak szabadulni tőle, az mennyiben motiválta őt abban, hogy a Szovjetunióval egyre szorosabb kapcsolatot építsen ki.
Tény, hogy a Castro számára szükséges támogatást és biztonságot az USA hidegháborús riválisa adta meg, ami azonban 1962-ben a korszak egyik legfélelmetesebb incidenséhez, a kubai rakétaválsághoz vezetett. A szovjetek csapatokat és atomfegyvereket telepítettek Kubába, amit az amerikai kémrepülők észleltek is.
Nyilvánvaló, hogy az orosz befolyás és katonai jelenlét Kubában mennyire élesen szemben állt az Egyesült Államok politikai elképzeléseivel és a Monroe-doktrínában megfogalmazottakkal. Végül az atomháború szakadékának széléről sikerült visszatáncolni: az oroszok elszállították rakétáikat azon ígéretért cserébe, hogy az Egyesült Államok nem támadja meg többé Kubát, és eltávolítja Törökországba telepített fegyvereit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. világháború
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap