Tényleg nem halt meg senki az 1939-es Dohány utcai merényletben?
2016. december 16. 14:25 Frojimovics Kinga
Korábban
Halál és 87 napos kezelés
Jelen írásomnak nem célja, hogy a merénylet kitervelésének és elkövetésének, a politikai és egyéb motivációknak a kérdésében állást foglaljak. Elsődleges célom, hogy a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) fennmaradt korabeli iratanyagának felhasználásával bemutassam, voltak halottai a Dohány utcai zsinagógát ért fegyveres merényletnek, mai kifejezéssel nyugodtan mondhatjuk, terrortámadásnak. Másodlagos célom pedig az, hogy felhívjam a figyelmet egy a történeti források használatával kapcsolatos historiográfiai kérdésre.
Előtte azonban az egyik sebesült, az 1899-ben Bécsben született Schiff Ignác fennmaradt kórházi dokumentumait mutatom be. Schiff a merénylet után két nappal, 1939. február 5-én került a PIH kórházába, a Zsidó Kórház sebészetére. A kórházat május 2-án hagyta el, ahol tehát összesen 87 napot kezelték.
A merényletben megsérült Schiff kezelése összesen 818,01 pengőbe került, amit a PIH egy direkt a merénylet áldozatai számára nyitott segélyszámla terhére fedezett. A majdnem három hónapig kórházban kezelt Schiff dokumentumait látva teljesen érthetetlen számomra az a korabeli megállapítás – melyet a témával foglalkozó történészek is mind átvettek –, hogy a merénylet sérültjei maximum 20 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
Ha lehet így fogalmazni, a sérültekkel kapcsolatos adatközlésnél is súlyosabb a merénylet halottairól szóló információ. A Dohány utcai robbantás (a PIH dokumentumok szóhasználata szerint „bomba merénylet”) következtében tehát az eddig idézett források szerint csak egy idős, súlyos beteg férfi halt meg, akinek „sérülései – egy kivételével – húsz napon belül meggyógyultak volna”. Az igazságügyi orvos szakértőknek ez utóbbi megállapítása a történtek fényében teljesen értelmetlennek tűnik. A 81 éves Lukács Zsigmond ugyanis annak ellenére, hogy a robbantás során szerzett sérülései nyilván nagyrészt 20 napon belül meggyógyultak, 1939. március 1-jén meghalt. A PIH az áldozatot saját halottjának tekintette, és a hitéért meghalt embert ősi zsidó szokás szerint mártírként temetette el a rákoskeresztúri izr. temetőben március 6-án.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 2024.05.04.