"Walesa élete tanulság a népfelség elvéhez visszatérni akaró erőknek"
2014. november 6. 11:08 MTI
Korábban
Hinni kell a közös Európában
Lech Walesa beszédében kiemelte, a lengyelek soha nem adták fel a küzdelmet a szabadságért, a demokráciáért. Hangsúlyozta, 1978-as pápává választása után II. János Pál nem szűnt buzdítani a lengyeleket, hogy imádkozzanak, tartsanak ki, és ennek lett a következménye, hogy létrejött a tízmilliós taglétszámú Szolidaritás szakszervezet.
A volt lengyel államfő kifejtette, hogy amikor Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió vezetője, és reformokat hirdetett, a lengyel ellenzék örült ennek, mert tudta, hogy a kommunizmust lehetetlen megreformálni, a reformok a rendszer bukását fogják okozni, ami végül be is következett. Lech Walesa kiállt a globalizáció mellett, amelyet ő pozitív folyamatnak lát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös értékekről, értékrendről nem szabad megfeledkezni. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Európa egységes legyen. Azt mondta, hogy hinni kell a közös Európában, amely értékeken alapul. Az európai nemzetek külön-külön nem tudnak előrejutni, csak együtt, közösen lehet előre lépni, le kell küzdeni a megosztottságot, de a globalizációt össze kell kapcsolni az értékrend megőrzésével - jelentette ki a lengyel politikus.
Lech Walesa a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom egyik alapítója, 1990 és 1995 között Lengyelország államfője volt. A visegrádi együttműködés egyik alapítója. 1983-ban Nobel-békedíjat kapott.
A Visegrád Bridge-díjat a Nemzetközi Visegrádi Alap és az Antall József Tudásközpont a rendszerváltoztatás 25. és a visegrádi országok uniós csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából hozta létre azzal a szándékkal, hogy minden évben kitüntessen egy-egy embert a politika, gazdaság vagy diplomácia területéről a V4 érdekében végzett munkájáért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban 12:10
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián 11:20
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles 08:20
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap