Közös kezdetek a Kárpát-medencében
2008. szeptember 15. 14:44 Kollai István
A szlovákok etnogenezise
A tankönyvek alapján megállapítható, hogy a szlovák és magyar historiográfia között jelentős az eltérés a kora-középkori Kárpát-medence etnikai összetételének megítélésében. A szlovák tankönyv szerint a szlávok első hulláma a 4-5. század fordulóján érte el a Kárpát-medencét, a magyar tankönyvek szerint az avarok bukásukig kitöltötték a Kárpát-medencét; és csak az avar uralom összeomlása (800) után érkeztek nagyobb számban szlávok a Kárpát-medencébe.
A Nagymorva Birodalom lakosságát és nyelvét a szlovák tanköny szlovénnek, szloviennek nevezi [Sloveni, Slovieni, illetve slovienčina]. Ugyanakkor a szerzők hozzáteszik, hogy a birodalom etnikai alapját „a morvák és szlovákok” alkották; szerintük tehát a szlovienek a szlovákok őseinek tekinthetőek, csak a szlovák elnevezés még nem alkalmazható rájuk. A szlovák tankönyvi magyarázat szerint a magyarok bejövetelével Szlovákia területének lakossága elvesztette a közvetlen kapcsolatot a délszlávokkal és a morvákkal, a nemzeti fejlődés önálló útjára léptek, így eszerint „legkésőbb a 10. század elejétől fogva beszélhetünk szlovákokról, és nem szlovienekről”. A magyar tankönyvi interpretáció ezzel szemben a késő középkorra teszi a szlovák nép kialakulását, a hazai szlávság és a főként a tatárjárás után betelepülő morvák, lengyelek keveredéséből.
Összefoglalva tehát: a magyar tankönyvek szerzői a középkor végétől tudnak csak a szlovákokról. Szlovák kollégáik már a 10. századtól használják a szlovák nemzetnevet, de hogy az ezt megelőző időszak, a korai szláv államalakulatok története is a szlovák nemzeti történelem része, azt a szerzők világossá teszik. Abból a tényből ugyanis, hogy cseh, magyar és lengyel példákkal ellentétben szlovák területen nem maradtak fenn szláv törzsnevek, azt a következtetést vonják le, hogy feltételezhetően „térségünkben a törzsi társadalom jóval korábban szétesett és hamarabb befejeződött azok nemzeti egységben való integrálódása (etnogenezis)”. Pribina tevékenysége valamint a kereszténység itteni terjesztése pedig – a szerző szavaival élve – „nemzeti történelmünk kulcsfontosságú eseményei. Ezeknek a lépéseknek a révén jóval korábban tagozódtunk be Európa kultúrnemzetei közé, mint Közép- és Kelet-Európa többi nemzete”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap