Gyakran boncoltak a középkorban
2011. április 27. 09:15
A közvélekedés szerint a boncolás tilos volt és tabunak számított a középkori Európában. Egy új kutatás azonban szembeszáll mindezzel: a Harvard egyik kutatónője szerint csak egy újabb városi legendával volt dolgunk, amit végre ideje megcáfolni.
Korábban
Katharine Park először a firenzei orvoslás társadalomtörténetét próbálta felvázolni. A helyszíni levéltári és könyvtári kutatások során aztán szép lassan egyre több olyan történettel találkozott, amelyek felvágott női testekről szóltak. Az egyik ilyen sztoriban például egy olyan férjről esett szó, aki felesége boncolását kérte, miután az meghalt.
A kutatónőt mindez azért is meglepte, mert a közvélekedés szerint a boncolás Európában tabunak számított a középkorban. Ha le is folytattak akár egyet is, azt illegálisan, és titokban, bűnözők testén végezték az önjelölt orvosok, a hatóságok haragjától rettegve.
Park kutatása során aztán az is kiderült, hogy ezen boncolásokat a legtöbb alkalommal nőkön végezték – így az orvostudomány fejlődését az élet keletkezése megismerésének vágya motiválta; ez utóbbi miatt pedig a hasonló orvosi beavatkozásokat az egyház is jóváhagyta. Az új élet keletkezésének megismerése iránti vágy a leírásokban is megjelenik: Park szerint elsőként mindig a méhet, míg a szentek esetében elsőként a szívet emelték ki, ez utóbbiban pedig a legtöbbször Krisztus nyomát keresték.
A boncolás így a kutatónő tavaly megjelent, Secrets of Women: Gender, Generation, and the Origins of Human Dissection című könyve szerint nem reneszánsz találmány, és az egyház pont a szentség, Jézus és az élet eredetének kutatása miatt mindig is engedélyezte a vizsgálódást. Emellett sok esetben annak is van nyoma, hogy a hasonló eljárások során a betegségek eredetének nyomaira is választ kerestek.
De ha mindez igaz, akkor miért hisszük, hogy az egyház tiltotta a boncolást? Park szerint a válasz egyértelmű: a 19. században kialakuló elmélet amellett érvelt, hogy a korábbi korok embere ostoba volt, és nem lehetett képes hasonlóra, mert a haladás kerékkötőjének bélyegzett egyház mindezt nem engedélyezte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap
- Gyakran merített ihletet gyilkossági ügyekből a thriller mestere, Alfred Hitchcock tegnap
- Traktor alkatrészek miatt veszett össze Lamborghini Ferrarival 2024.04.28.
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 2024.04.28.