A közös kód - Egy testvér a magyar és a lengyel
2012. március 23. 11:49
Korábban
Európa védelme
Mind a két királyság számos alkalommal volt kitéve keletről jövő, „barbár” (tatár, török, moszkvai) támadásoknak, s nemegyszer eredményesen bizonyította, hogy képes ellátni a keresztyénség és Európa védelmének a föladatát. Ez a tudat a későbbi századokban is tovább élt, amikor Magyarország és Lengyelország képviselte kontinensünk közepén – nem egyszer élet-halál harcot víva a függetlenségért – az európai civilizáció és fejlődés értékeit. A XIX. és a XX. századból csupán 1830/1831 és 1848, illetve 1920 (a lengyel–bolsevik-háború) és1956 emlékét említjük.
A közös kódnak kétségkívül a nemesi kultúra hagyománya az egyik legfontosabb eleme. Az a nemesi demokrácia és egyenlőség, a Werbőczi fogalmazta „una et eadem libertas”, mely modern átértelmezésében a polgári egyenlőség felé mutathatott utat. Részben a XVI. századi refeudalizáció (második jobbágyság) következtében a lengyel és a magyar rendi világ közös sajátossága volt, hogy a nemesség jóval nagyobb részt képezett a társadalomban, mint Nyugat-Európában. A lengyel és magyar nemességnek hasonló volt a belső tagozódása is, jelentős volt a kis- és középnemesség aránya, és nem elhanyagolható százalékban olyan kurtanemesekből állott, akik birtokkal nem is rendelkeztek, csupán nemesi címmel. A birtokos nemesség mentalitása a vidéki, falusi életformában gyökerezett, melynek legsajátosabb kifejezője az udvarház volt. Ha úgy tetszik, egyfajta mikrokozmosz, a haza kicsiben, elegendő önmagának, és immunitásával egyben jelképe a függetlenségnek is. Fontos helyszíne, térbeli és spirituális központja számos lengyel és magyar irodalmi műnek. Nem véletlen, hogy a XIX. századi magyar és lengyel irodalom teremtett világa, nyelve, gondolkodásmódja vidéki közegből való, Mickiewicz Pan Tadeusza épp úgy, mint Arany János elbeszélő költeményei például. Ez a látószög határozta meg a lehetséges modernizáció szemléleti kereteit, így próbáltak válaszolni a polgárosodás és a modern nemzet megvalósításának kérdéseire. Mind a két folyamatban, korántsem ellentmondások nélkül, meghatározó volt mind a magyaroknál, mind a lengyeleknél a kis- és középnemesség szerepe. A nemesi szabadság kiterjesztése az egész nemzetre azt is jelentette, hogy az identitás megfogalmazásában a szabadság értéke központi helyre került. A XIX. század európai szabadságharcaiban részt vevő lengyel légióknak az volt a jelmondatuk: „A mi szabadságunkért és a tiétekért!” 1849 januárjában írta Petőfi:
„Tekints reánk, tekints, szabadság,
Ismerd meg mostan népedet:
Midőn más könnyet sem mer adni,
Mi vérrel áldozunk neked.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek
- Hírességek, akik rejtélyes módon tűntek el
- Ma is rejtély, ki lőtte hátba a svéd miniszterelnököt
- Nyomtalanul eltűnt az Újvilág első angol kolóniája
- A legvadabb elméletek kaptak szárnyra Rudolf trónörökös halálával kapcsolatban
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.