Kárpátalja, a többször gazdát cserélt térség
2014. március 25. 10:08 Németh Máté
Korábban
Kárpátalja a második világháborúban
Miután Hitler úgy döntött, hogy 1941 nyarán megtámadja Szovjetuniót, a németek oldalán a háborúba lépő magyarok is megkezdték csapataik kelet felé irányítását, így Kárpátalja felvonulási területté vált. A térség zsidó lakosságának jelentős részét munkaszolgálatosként vezényelték az orosz frontra. A terület ezen népcsoportját tragikusan érintette az ország német megszállása 1944. március 19-én, illetve az ezt követő Sztójay-kormány intézkedései is. Az antiszemita, zsidóellenes intézkedések, így a vagyonelkobzás, gettósítás itt is elkezdődött, majd májusban útnak indították Munkácsról az első halálvonatot az auschwitzi megsemmisítő táborba.
1944 októberében - amikor már nyilvánvaló volt, hogy a náci Németország elveszíti a háborút - a nyugat felé nyomuló szovjet hadsereg elfoglalta Kárpátalját. A zsidóság elhurcolása után, a szovjet megszállással újabb borzalmak kezdődtek. A térség magyar és német lakosságának jelentős részét ugyanis „malenkij robot”-ra vitték, vagy hadifogolyként kezelték. Ez az emberek elhurcolásával és végzetes körülmények közötti dolgoztatásával járt, aminek következtében több mint 20 ezren haltak meg munkatáborokban.
1946 januárjában - a szovjet-csehszlovák Kárpátalja hovatartozásáról szóló egyezmény aláírása után, amelyben Csehszlovákia lemondott a területről a szovjetek javára - a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége egy rendeletben megalakította Ungvár központtal a Kárpátontúli Területet, majd nem sokkal később a régiót beillesztették a szovjet jogrendszerbe. A térséget az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Kárpátontúli területévé szervezték át, ahol január végén életbe is léptek Szovjet-Ukrajna törvényei. Közben 1944-től néhány év alatt végbement a terület szovjetizálása: a kollektivizálás, az „ellenség” megsemmisítése, az egyház elleni támadások, illetve a kommunista párt hatalomra juttatása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap