Piramis a Gellért-hegyen, Horthy felhőkarcolói a Duna-parton - avagy mi nem épült meg Budapesten?
2014. október 2. 10:33
Korábban
Ma is áll a pogány torony
Gül baba sírját elhagyva túránkat a III. kerület Aranyhegy városrésze felé folytattuk. A valamivel hosszabb út unalmát Jamrik Levente 20. századi színésznők pajzán életéről szóló anekdotákkal dobta fel. Miután buszunk egy keskenyebb úton megállt, leszálltunk, s egy meredek domboldalra kapaszkodtunk fel a sokat sejtető Pogánytorony utcában, amelynek a tetején egy többméteres toronymaradvány emelkedett.
Túravezetőnktől megtudtuk, hogy az építmény 1934 óta áll a ma már elhagyatott kertben, s a Turáni Társasághoz köthető. A finnugor származást elvető, s a magyar-türk nyelvrokonság elméletét pártoló turanizmusnak a két világháború között kialakult egy olyan ága, amely a Szent István előtti pogány életformákhoz és erkölcsökhöz, "Koppány egyistenhitű vallásához" akart visszatérni. Az 1930-as évek elején többször is megkíséreltek szobrot állítani "ősi Istenünk és fajtánk védelmében vértanúhalált halt Koppány vezérünk és a vele pusztult sok-sok jó magyar emlékére" a budai hegyekben, azonban a keresztény egyházak nyomására az állam megtagadta az építkezési engedélyt. Hasonló okok miatt bukott el a Hármashatár-hegyre felállítandó sumér stílusú, örökké égő áldozati oltár is.
A Koppány-torony 1935-ben és napjainkban
Mivel törvényes úton nem sikerült emlékművet állítani, magánterületen kezdték el felépíteni a 13 méter magas Koppány-tornyot, amelynek mára már életveszélyes maradványait a saját szemünkkel is láthattunk. 1934-re elkészült, az 1935-ös felavató szertartás azonban kudarcba fulladt, ugyanis a megjelenő csendőrség végigkardlapozta az engedetlen pogány tömeget. A félillegalitásba került közösség eredeti terve az volt, hogy a közeli dombok mindegyikére kerülne egy-egy pogány torony, amelyben örökké égő tűz lobogna, azonban csak ez az egyetlen épült fel. Négy évvel később a Somogy megyei Törökkoppányról szállítottak ide "szent nyírfákat", amelyeket Balázsról, Botondról, Lehelről, Emeséről és Csabáról neveztek el. Az államnak egyre kevésbé szimpatikus vallási közösség tagjai végül ukrajnai munkaszolgálatra kényszerültek. A tornyot azonban nem bontották le, az ötvenes években az ÁVH őrtoronyként, később pedig állítólag légtérfigyelésre használták.
A BUPAP, valamint Jamrik Levente következő közös, november 8-i túrájára itt lehet jelentkezni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap