Így kezdődött a román-magyar hidegháború
2014. október 8. 12:06 Csernus Szilveszter
Korábban
A második Trianon után
Anna Pauker külügyminiszter, Petru Groza román miniszterelnök és Lucretiu Patrascanu igazságügyminiszter, azaz a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó román kormányküldöttség tagjai városnézésen a budai Várban.
A román vezetés 1947-ben abban jelölte meg a két ország közti bizalmatlan viszony okát, hogy a magyar politikában a "demokratikus", azaz kommunista elemek még nem dominálnak. Ezzel szemben Gyöngyösi István, Magyarország bukaresti nagykövete akként vonta meg a magyar-román kapcsolatok mérlegét, hogy Bukarest tervszerűen igyekszik visszaszorítani a romániai magyar kisebbség érdekeit, például különböző gazdasági és jogi módszerekkel a magyar adózókra háromszor akkora terheket rónak, mint más román állampolgárokra. A párizsi békeszerződés (1947. február 10.) után akadályozni kezdték a magyarországi szellemi termékek behozatalát, de a határok átjárhatóságát is korlátozták: útlevelet csak útibeszámoló alapján adhatott a román Állambiztonsági Igazgatóság, ami például a kettősbirtokosoknak is kárt okozott.
1947 augusztusában Biharugra közelében súlyos határincidensre került sor, amely során a román határőrség négy magyarországi kaszáló parasztot megölt. A magyar diplomáciának végül annyit sikerült elérnie, hogy a román állam kárpótolja az elhunytak családjait. Bár a magyar-román határincidensek történetében ez csak egy fejezet volt, a biharugrai eset után, 1947 szeptemberére még a kishatárforgalmat is megszüntették.
Dinnyés Lajos kisgazdapárti kormányfő 1947. novemberi bukaresti látogatásakor lemondott a területi követelésekről, ám cserébe egy, a római katolikus egyházat érintő kulturális egyezménynél többet nem tudott kicsikarni. A párizsi békeszerződés után ez persze legfeljebb megerősítésként szolgált, a célja ezzel kedvezőbb tárgyalási pozíció szerzése volt.
A Budapesti Tudományegyetemen (az ELTE jogelődje) végzett, így magyarul is kiválóan beszélő Petru Groza román kormányfő kabinetje (1945-1952) emellett a Szovjetunióban raboskodó erdélyi magyar hadifoglyok hazaengedését is késleltette, ugyanakkor magyarországi hadifoglyok is voltak még erdélyi román fogolytáborokban az 1944-1945-ös román-magyar háborúból, ráadásul a GULAG-ról hazatért magyarokat a román hatóságok automatikusan szállították tovább saját hadifogoly-táboraikba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap