Így kezdődött a román-magyar hidegháború
2014. október 8. 12:06 Csernus Szilveszter
Korábban
A román vasfüggöny
Rákosi Mátyás 1948 novemberében Mezőhegyesen találkozott a Román Kommunista Párt főtitkárával, Ghiorghiu-Dejzsel és Lucával. Rákosi sérelmezte kollégájának a magyar kommunista sajtó romániai terjesztésének akadályozását, a magyar tanügy felszámolására tett lépéseket és a "majdnem megszűnt kereskedelmi forgalmat", valamint ismét szóvá tette a magyar állami vagyon ügyét is. A fokozatos határzárással kapcsolatban Rákosi a lenini elveken nyugvó nemzetiségpolitikát kérte számon a román féltől, mert mint mondta, két szocialista ország esetében nem lehet olyan a viszony, mint amilyen Horthy Miklós és Ion Antonescu államai között volt.
Merthogy a román vezetés már az államhatárok 1947-es szerződéses megszilárdulása után igyekezett akadályokat gördíteni azok átjárhatósága felé: 1947 végére megszüntették a kishatárforgalmat, de a határ teljes lezárására csak 1948 decemberében került sor, mikor alkalmazásra került a budapesti vízumegyezmény, amely csak a szolgálati utakra korlátozta a határforgalmat.
A román fél ezt követően nekikezdhetett a határzár, azaz a vasfüggöny kiépítéséhez: a határtól számított ötszáz méteres sávban kiirtották a magas növényzetet, tízméteres sávban pedig akadályokat emeltek az illegális határátlépések megakadályozására. A vízumkényszerrel és a határ hermetikus lezárásával ezzel megszűnt a szokott személyforgalom a két ország között - akárcsak a nyugati világ felé (a tárgykörrel részletesebben foglalkozik: Fülöp Mihály-Vincze Gábor: Vasfüggöny keleten. Debrecen, 2007.)
Így 1948-1949 telétől Magyarországot három égtáj felől vette körül határzár: Ausztria felől a Churchill által Settin-Triesztinek nevezett vasfüggöny, amely 1948-tól a déli határon folytatódott Jugoszlávia felé, s ehhez hozzávehetjük a Szovjetuniót védő ún. "második vasfüggönyt" is, amelyhez immár csatlakozott a román határzár. A hazánkkal szomszédos öt állam közül tehát kettő maga "zárkózott" el, további kettővel szemben pedig a szocialista tábor húzta védfal állt. Az alföldi vasfüggöny alkotta érthetetlen helyzetnek a megoldását ráadásul az is nehezítette, hogy a két állampárt (Kominformon kívüli) párbeszéde 1949-1954-ig szünetelt. A román-magyar hidegháború időszaka ezzel kezdetét vette.
A kutatás a Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 19:05
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 17:05
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap