A Földről is fontos tudással ajándékozott meg minket az első holdszonda
2024. január 2. 11:20 MTI
65 éve, 1959. január 2-án bocsátották fel a Szovjetunióban, a bajkonuri űrrepülőtérről a holdkutató szondasorozat első darabját, a Luna–1-et.
Korábban
Az első holdrakétát egy Luna 8K72 típusú, háromfokozatú hordozórakétával lőtték fel. A Luna–1 volt az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, s végleg elhagyta a Föld körzetét.
Feladata az volt, hogy megközelítse a Holdat, s a magával vitt eszközökkel vizsgálja a kozmikus sugárzást, a napszelet, a mikrometeoritokat, az interplanetáris anyagot és a Hold mágneses terét.
A Luna–1 január 3-án 113 ezer kilométerre a Földtől egy patron segítségével nátriumfelhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére.
Az így keletkezett gázfelhőt 3 percen keresztül lehetett megfigyelni, különösen jól látszott az Indiai-óceán térségéből, s jó lehetőséget nyújtott a csillagászoknak az űreszköz nyomon követésére.
A felbocsátástól számított 34 óra múlva, január 4-én az űreszköz megközelítette a Holdat, s mintegy 6 ezer kilométernyire elrepült mellette.
Mivel a sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél, a Föld és a Mars között Nap körüli pályára állt, ezzel a Naprendszer első mesterséges bolygója lett, 450 napos keringési idővel.
A hírkapcsolatot a Luna–1-gyel 62 órán keresztül, a Földtől 597 ezer kilométerig sikerült fenntartani, a kémiai akkumulátorok kimerülésével a kapcsolat január 5-én megszűnt.
Vosztok-2 típusú hordozórakétával lőtték fel az űrbe (Kép forrása: Wikipédia/ RIA Novosti archive, image #499563 / Alexander Mokletsov/ CC-BY-SA 3.0)
A Luna–1 töltöttrészecske-méréseiből derült ki, hogy a Föld külső sugárzási övezetének elhelyezkedése erősen függ a naptevékenység mértékétől, s ennek hatására alakulnak a földi magnetoszféra külső részeiben uralkodó viszonyok is.
A Luna–1 információinak köszönhető az a felfedezés is, hogy a Holdnak nincs mágneses tere, s így a napszél, a Nap által kibocsátott erős ionizált plazmasugárzás a bolygóközi űrön keresztül közvetlenül éri a Földet.
A szovjet holdszonda-sorozatnak 1959 és 1976 között összesen 24 tagját indították el, közülük elsőként a Luna–2 érte el égi kísérőnk felszínét 1959. szeptember 13-án.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap