Az I. világháborús kódfejtés, amely az Egyesült Államokat hadba lépésre késztette
2022. február 24. 15:55 Múlt-kor
„Soha egyetlen kódfejtésnek nem lett ilyen súlyos következménye” – jelentette ki az I. világháború legnagyobb botrányát kavaró Zimmermann-táviratról David Kahn történész. A német külügyminiszter, Arthur Zimmermann Mexikót az USA megtámadására buzdító üzenetét a brit titkosszolgálat lefülelte, majd 1917. február 24-én hivatalosan is átadta Walter H. Page londoni amerikai nagykövetnek. Az USA részben a táviratnak köszönhetően lépett be a háborúba.
Korábban
Zimmermann kódolt üzenete Johann von Berstorff washingtoni német nagykövet érintésével jutott el január 19-én Heinrich von Eckardt mexikói német nagykövethez.
Az ajánlattal megkísérelték rávenni Mexikót, hogy az USA hadba lépése esetén támadja meg északi szomszédját, amiért cserébe győzelem esetén visszakaphatja egykori területeit, Új-Mexikót, Texast és Arizonát.
A németek célja az volt, hogy az USA hadba lépése esetén megakadályozzák, hogy az európai hadszíntérre koncentrálhassanak.
Mexikó azonban visszautasította az ajánlatot, a brit hírszerzés pedig megfejtette a kódolt üzenetet.
Arthur Zimmermann, a távirat szerzője
De a híres Room 40 munkatársai vonakodtak közzétenni az információkat, mivel ezzel a németek előtt felfedték volna kódfejtő tevékenységüket, az amerikai barátaik előtt pedig azt, hogy utánuk is kémkednek.
Szükség volt egy fedősztorira. A britek feltételezték, hogy a washingtoni német nagykövet már nyilvános távíróvonalon továbbította az üzenetet Mexikóba, és hogy néhány változtatást eszközölt az eredeti változathoz képest (más dátum, sorozatszám stb.).
Ezért egy ügynökük lefizette a mexikóvárosi távíróközpont egyik munkatársát, és megszerezte a kódolt távirat másolatát, amelyen valóban szerepeltek a javítások.
Az amerikaiak ezt már nem találhatták gyanúsnak, a németek pedig nem sejthették, hogy a britek törték fel a kódokat.
Az üzenet tartalmának március 1-jei nyilvánosságra hozatalát követően a mexikói nagykövetségük egyik munkatársát vádolták meg árulással. Az USA végül 1917. április 6-án üzent hadat Németországnak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap