2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az eukaliptuszfa okozta Szíria vesztét

2010. március 9. 09:20 Fekete István

Egyesek szerint a szír vezetés harmadik legfontosabb pozícióját is betölthette, de abban semmi kétség, hogy a hatnapos háborúban aratott győzelmét Izrael az ő bizalmas információinak köszönhette. Elijahu (Eli) Kohen, a Moszad sztárkéme életével fizetett a háromévnyi kémkedésért, s holttestének holléte a mai napig a szíriai-zsidó ellenségeskedés tárgya.

„A hírszerzés a védelem első vonalát képezi…meg kell tanulnunk felismerni, hogy mi zajlik körülöttünk”. Ezekkel az áldó szavakkal indította útjára 1951-ben a Moszadot David Ben Gurion, a zsidó állam első miniszterelnöke, aki három fő tevékenységi körben határozta meg a titkosszolgálat profilját: hírszerzés, titkos hadműveletek és terrorizmus-elhárítás. A tel-avivi székhelyű Moszad (jelentése: intézmény) a nyolcvanas években még körülbelül kétezer embert foglalkoztatott, de ma mindössze 1200 fős apparátus dolgozik a világ összes kontinensén jelen levő iroda tagjaként.

A Moszad legismertebb, legünnepeltebb kéme az egyiptomi születésű Elijahu Kohen volt, aki az izraeli sikerrel végződő 1967-es hatnapos háborúhoz gyűjtött fontos információkat. Szülőhazájában számos hadműveletben vállalt szerepet, de az észak-afrikai állam nem tudott maradéktalanul megbizonyosodni a fokozódó antiszemitizmus ellenében indított, 1948 és 52 között zajló, tízezer egyiptomi zsidó kicsempészésével járó Operation Goshenben betöltött szerepe felől. Miután Izrael 1956-ban elfoglalta a Sínai-félszigetet, Kohent kiutasították az észak-afrikai országból, a hatvanas években pedig az izraeli katonai hírszerzés, az Aman kötelékébe került (itt topográfiát, fegyverhasználatot, titkosírást tanult, s elsajátította a rádióüzenetek küldését is), s előbb Argentínába, majd Szíriába került.

Kohen Damaszkuszban egy a dél-amerikai országból hazatérő, szíriai arab üzletemberként mutatkozott be, (itt a Kamal Amin Ta'abet nevet használta), amelyben segítségére volt a hírszerzésnél tökéletesített nyelvtudása. A Szíriában való tartózkodása során Izraelnek rádión és titkos levelek segítségével jelentett, de a munkája során háromszor személyesen is találkozott a zsidó állam képviselőivel. Legnagyobb sikere az volt, amikor saját szemével mérhette fel a terepet a Golán-fennsíkon, ahol alaposan körüljárta a mai napig is a palesztin-izraeli viszály egyik neuralgikus pontjának számító, a hatnapos háborúban megszerzett, Izrael vízellátásnak harminc százalékát biztosító (a Jordán három fő mellékfolyója innen ered) stratégiai fontosságú terület katonai objektumait.

Kohen számos magas rangú szíriai politikussal alakított ki személyes kapcsolatot, egyes források szerint még Amin Hazif miniszterelnökkel is bizalmas viszonyt ápolt, bár maga Hazif ezt egy 2001-es interjújában kategorikusan elutasította. A szuperkém ráadásul az 1961-ben puccsal hatalomra jutott Bász pártba is belépett. Kohen számtalanszor járt kávézókban, éttermekben, de tartott otthon orgiákba torkolló partikat is, hogy az informális eszmecseréken még inkább elnyerje a szíriai potentátok bizalmát, s még az Izraelt északról támadó Fatah terveit is megismerhette.

Miután Hazif elnyerte a miniszterelnöki pozíciót, Kohen számára elérhető közelségbe került a védelmi miniszter helyettesének pozíciója – noha ezt sem lehet hitelt érdemlően bizonyítani. A szíriai hadviselésre és a stratégiai gondolkodásra azonban nagy hatással volt Kohen, ugyanis a Golán-fennsíkon az ő tanácsára kezdtek eukaliptusz fákat ültetni azzal a céllal, hogy a fák egyrészt megvédik a napszúrástól a katonákat, másrészt pedig a gyorsan növő növényzet ideális az aknavetők és katonai bunkerek eltakarására. Természetesen a sztárkém jóvoltából Izrael szinte azonnal értesült a legújabb hadi lépésekről, a légierőnek pedig így már nem jelentett nehéz feladatot a célpontok beazonosítása.

1965-ben szovjet szakértők rádióüzenet közvetítése során csaptak le Kohenre, akit kémkedés vádjával fogtak el. A halálbüntetést kifogásoló VI. Pál pápa, Franciaország, Belgium és Kanada vezetőinek közbenjárása ellenére a szír kormány nem tágított, a kémet pedig hosszú kínvallatások után 1965. május 18-án, tízezer ember előtt nyilvánosan is felakasztották. Sírhelye mindmáig ismeretlen, a szíriai hatóságok ráadásul háromszor is újratemették a Moszad történetének egyik leghíresebb kémjének hírében álló titkosszolgáját, attól tartva, hogy Izrael egy esetleges titkos hadművelet keretében megpróbálná hazaszállítani nemzeti hősének földi maradványait.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár