A felvilágosodás Facebookja: Kazinczy és kora
2010. június 2. 12:43
Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját ünneplik a Sic Itur ad Astra történelmi folyóirat legújabb számával: a fiatal kutatók a fontos találkozásokat és fontos választóvonalakat vázolják fel a széphalmi mester személyes életében, de túl ezen bemutatják annak a hihetetlenül sokszínű világnak egy-egy szeletét is, amely a 18–19. századforduló körüli évtizedek Magyarországát jellemezte.
Korábban
Kazinczy Ferenc több mint 200 esztendővel ezelőtt széphalmi kúriájából tollal és tintával, levélpapíron valósította meg azt, amit a 21. századi ember számára az internet egy-két kattintással lehetővé tesz. A kapcsolatépítés elkötelezett híveként a széphalmi literátor valóságos levelezési hálózatot épített ki és működtetett élete végéig. Ebbe a levelezési hálóba beletartoztak barátok és ellenségek, közeli és távoli rokonok, arisztokraták és egyszerű polgárok, tudósok és mecénások, magyarok és külhoniak, irodalmárok és műkedvelők, vagyis mindazok, akik a korabeli Magyarország szellemi életének – látványos vagy kevésbé látványos módon – szereplői és egyúttal formálói voltak.
Miként ma az internet közösségi hálózati portáljai, úgy hozott össze vagy távolított el Kazinczy a maga hálózatában barátokat és ellenségeket, alakított vagy rombolt szét köröket és társaságokat, szemelt ki és szólított meg fiatal tehetségeket.
A különbség csupán az információ eljuttatásának idő- és térbeli dimenzióiban mutatkozik meg: míg Kazinczy korában levelek, kéziratok vagy egyéb szellemi javak (könyvek, festmények, stb.) döngölt, jó esetben kaviccsal vagy sóderrel leszórt földutakon óránként 6-8 km-es sebességgel „száguldó” postakocsikon jutottak el a feladótól a címzettig, addig ma ez – függetlenül a térbeli távolságtól – csupán percek, vagy akár másodpercek kérdése.
Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját ünneplő kiadványunkban megpróbáltunk megidézni – amint azt a kötet címe is jelzi – fontos találkozásokat és fontos választóvonalakat a széphalmi mester személyes életében, de túl ezen bemutatják annak a hihetetlenül sokszínű világnak egy-egy szeletét, amely a 18–19. századforduló körüli évtizedek Magyarországát jellemezte.
A 14 tanulmány öt nagyobb témát érint. Az első három írás a 18. századvég egyik legdivatosabb, s a társadalom bizonyos rétegei számára egyúttal legkedveltebb foglalatosságát, az utazást jeleníti meg: látjuk Kazinczyt Bécsben és a kortárs főurat, Széchényi Ferencet a Német-római Birodalom fejedelemségeiben és osztrák Németalföldön. A következő rész a „Színház és ünnepi forgatag” címet is kaphatta volna: Kazinczy előbb Lessing egyik színdarabjának fordítása közben jelenik meg, majd a helikoni ünnepségek kapcsán a keszthelyi gróffal, Festetics Györggyel szembeni ellenérzéseinek és fenntartásainak okait, s viszonyuk rendeződésének körülményeit ismerhetjük meg.
A harmadik téma a széphalmi literátor naplói és levelezése nyomán egyrészt a fogság gyötrelmes időszakát, másrészt két írás a szabadulás után kiépített, kiterjedt levelezőhálózatának működését mutatja be. A következő részben a korszak két legfontosabb médiuma kerül előtérbe: könyvek, olvasmányok, valamint Kazinczy Orpheus című rövid életű folyóirata. Végül az utolsó három tanulmány a nyelvújítás különböző aspektusaival, s benne a nyelvújító Kazinczy személyével foglalkozik.
Részletek a Sic Itur blogjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.