Restaurálták a kincset érő ókori gyűjteményt
2010. július 22. 14:51 MTI
Jelentőségét korábban egy lapon említették a trójai ásatások leletanyagával. Max von Oppenheim német keletkutató gyűjteményét évtizedeken át mégis úgy könyvelték el, hogy helyrehozhatatlanul elpusztult. A "kirakós játékot" mostanra újra összerakták berlini restaurátorok.
Korábban
Huszonhétezer darabos puzzle volt. Kilenc évig tartott, amíg a restaurátorok a töredékekből ismét összeállították a háborúban szétrombolt gyűjteményt. Megint régi fényében ragyog az a 30 szobor és domborműlap, amelyet a német kutató az 1899-ben kezdett feltáráson talált a mai Szíria területén lévő Tell-Halaf dombján. A nagyközönség - csaknem 70 év után először - 2011 januárjától láthatja újra a műkincseket a berlini múzeumszigeten.
Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb nemzetközi restaurálási projektje volt - mondta Lutz Martin kurátor a dpa német hírügynökségnek. Különlegessége, hogy a bazaltból faragott figurákat, köztük oroszlánokat, griffeket és istenalakokat, kézi munkával és nem számítógépes programmal állították helyre.
"Trójáról és Schliemannról mindenki tud, de Tell-Halaf nem olyan ismert" - fejtegette Martin. Ennek megváltoztatására hivatott a majdani kiállítás, amely bepillantást enged az ősi Mezopotámia kultúrájába. Ráadásul az Elő-ázsiai Múzeum (Vorderasiatisches Museum) bejáratát az arámiai hercegi palotából származó műemlékek fogják alkotni, ahogyan azt a három éve meghalt Oswald Mathias Ungers építész eltervezte.
A restaurált gyűjteményt Max von Oppenheim (1860-1946) születésének 150. évfordulója alkalmából mutatják be. A kölni bankár fia szenvedélyes keletkutató volt, de a régészeti munkát inkább szakértőkre bízta. "Személyzetet fogadott" - magyarázta a kurátor. A leletek egy részét 1930-tól a berlin-charlottenburgi Tell-Halaf Múzeumban állították ki. Tell-Halafot együtt említették a babiloni és trójai ásatásokkal, a műkincseket olyan hírességek is megtekintették, mint Samuel Beckett vagy Agatha Christie.
Az épületet 1943-ban lebombázták, és a "törmelékgyűjtemény" közel 50 éven át feledésbe merült, csak a berlini fal leomlása után nézhették át a Max Freiherr von Oppenheim Alapítvány képviselői. Azóta, 2006-ban a tell-halafi ásatások is újraindultak német és szíriai kutatók részvételével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap