A neandervölgyiek utolsó európai "bázisa"
2011. március 10. 16:54 MTI
A neandervölgyi ember utolsó európai "bázisainak" egyikét fedezték fel Görögország északi részén, a Píndosz-hegységben.
Korábban
A modern ember legközelebbi kihalt rokona, a Homo neanderthalensis négyszázezer évvel ezelőtt jelent meg, benépesítve Dél- és Közép-Európa, valamint Ázsia nyugati területének nagy részét. Mintegy harmincezer évvel ezelőtt tűnt el, de ezt megelőzően, az ötvenezer és a harmincezer évvel ezelőtti időszakban a modern emberrel élt "társbérletben", s mint a legújabb genetikai vizsgálatok kimutatták, a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis keveredett egymással.
Görög és olasz régészek 2003 óta folytatnak feltárásokat a Píndosz-hegységben, ahol tavaly nyáron fedezték fel Athéntól 400 kilométerre észak-nyugatra, Szamarina falu mellett 1700 méteres magasságban két olyan helyszínt, ahol a neandervölgyi ember által használt kőeszközök százaira bukkantak.
Mint Nikosz Efsztratiou, a Szaloniki Egyetem professzora rámutatott, a Píndosz-hegységbeliek a legmagasabb ismert lelőhelyek Dél-Európában. "Eszközök százait fedeztük fel, ami azt jelenti, hogy ezek az emberek évszázadokon, évezredeken át vissza-visszatértek ezekre a helyekre. Akár 2200 méteres magasságig is eljutottak, vagyis nem csak a folyóvölgyeket kedvelték, ahogy eddig hittük" - mondta Nikosz Efsztratiou. Csontleletek viszont eddig nem kerültek elő, csupán egyetlen fogra bukkantak a kutatók.
Mint Katerina Harvati, a Tübingeni Evolúciós és Paleoökológiai Központ vezetője, aki nem volt részese a Pindosz-hegységbeli kutatásnak, rámutatott, ez a felfedezés segít jobban megérteni a prehistorikus közösségek életét és lehetőségeit, azt, hogy hogyan alkalmazkodtak a késő pleisztocén idején bekövetkezett éghajlati változásokra.
Nikosz Efsztratiou meggyőződése szerint a neandervölgyi ember a "zsákmányt", az állatokat követte a hegyekbe. "Azok az állatok, amelyekre a neandervölgyi ember vadászott, a nyílt terepet kedvelték. Másrészt ebben a térségben rengeteg az eszközkészítésre alkalmas kovakő. Találtunk kőpengéket és kihegyezett eszközöket, ezekkel ejtették el a vadat, nyúzták meg és dolgozták fel a tetemeket. Úgy tűnik, hogy ezek voltak a neandervölgyi ember utolsó csoportjai kontinensünkön" - magyarázta Nikosz Efsztratiou, hozzátéve: Közép-Európában ebben az időben már igen barátságtalanná vált az éghajlat, ezért vándorolt dél felé, melegebb éghajlatot keresve a Homo neanderthalensis.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.