Megtalálhatták Dzsingisz kán unokaöccsének maradványait
2011. július 27. 15:11 MTI
Dzsingisz kán unokaöccsének, Iszunke kánnak a földi maradványait tárhatták fel orosz régészek.
Korábban
A Távol-keleti Szövetségi Egyetem, valamint az Orosz Tudományos Akadémia régészei a Bajkálon túli területen, a Hirhiri-folyó torkolatánál folytatnak ásatásokat, ahol a 13. század elején egy mongol település létesült. A feltételezések szerint ez volt Dzsingisz-kán testvérének, Dzsocsi-kaszarnak, valamint unokaöccsének, Iszunke kánnak a "fővárosa". Iszunke Dzsingisz kán 1220-ban Közép-Ázsia ellen indított nyugati hadjárata során tanúsított vitézségéért érdemelte ki az uradalmat.
A településen körülbelül száz vályogházban laktak a mesteremberek, tőlük valamivel távolabb voltak az elit birtokai. A Hirhiri-folyótól 350 méterre nyugatra helyezkedett el az erődítmény, amelynek középpontjában, egy mesterséges dombon helyezkedett el a kán vályogtéglából emelt, díszes cserepekkel fedett palotája. "Iszunke-kán feltételezett földi maradványai az egykori uradalom területén, egy igen gazdag temetkezés feltárásakor kerültek napvilágra" - hangsúlyozza az expedíció közleménye, amely szerint a tervezett DNS-vizsgálatokat oroszországi és külföldi laboratóriumokban egyaránt elvégzik.
Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (1162 - 1227. augusztus 18.) mongol nagykán és katonai vezető, Kubiláj kánnak, a Jüan-dinasztia alapítójának és első császárának a nagyapja. Egyesítette a mongol törzseket és megalapította a Mongol Birodalmat, elfoglalva Ázsia legnagyobb részét, beleértve Kínát, Oroszországot, Perzsiát, a Közel-Keletet és Kelet-Európát is. Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma. A Mongol Birodalom 1280-ban a Japán-tengertől a Kárpátokig, Kína déli határaitól a Léna-folyó forrásvidékéig terjedt. Területe megközelítőleg 15,7 millió négyzetkilométer volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 20:20
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap