Légyottok helyszínei és múzeumok lettek Európa bunkereiből

Albánia 700 ezer bunkere

Enver Hodzsa, a Népi Szocialista Albán Köztársaság négy évtizeden át regnáló főtitkára paranoid módon szemlélte a világ eseményeit: úgy vélte, bárhonnan és bármikor jöhet egy támadás, ezért országa lakosainak védelme érdekében több mint 700 ezer betonbunkert építetett, így a hárommilliós ország minden negyedik lakójára jutott egy. Bár rengeteget elbontottak, még mindig több ezernyi védelmi minierőd található az országban; becslések szerint minden egyes négyzetkilométerre 24 darab jut belőlük.

Hodzsa bunkerépítő programja eredményeként a 28 ezer négyzetkilométernyi területű állam minden egyes sarkában összefuthattunk egy bunkerrel a hegyi lankáktól kezdve, a hotelek kertjein át és a temetők sírjai mellett a városi utcákig bezárólag. A bunkereknek igen csekély katonai értéke volt, azonban a kommunista éra alatt egyszer sem kellett használatba venniük, ugyanis Hodzsa félelmei nem váltak valóra: sem a kapitalista Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem támadta meg Albániát, így a teljesen felesleges és a csupán minimális védelmet jelentő bunkerek építése végleg kimerítette az ország gazdasági erőforrásait.

A rezsim a közvetlen szomszédjaival sem volt baráti viszonyban: Görögországgal tulajdonképpen csupán 1987-ben, két évvel az albán főtitkár halála után zárták le hivatalosan a második világháborút, míg Jugoszlávia azért csípte Hodzsa szemét, mert Tito Albániából egy hetedik tagállamot akart kreálni. Az 1967-ben induló védelmi program része lett az észnélküli bunkerépítés; a hivatalos iránymutatás értelmében egy bunkert már egy 12 éves albán gyermeknek is meg kellett tudnia védenie a végül soha meg nem érkező ellenséggel szemben.

1990 után sokukat beépítették, raktárként, istállóként használták, vagy a hajléktalanok téli szálláshelyévé vált. A lakatlan bunkerek százai fiatalok találkozóhelyeiként is szolgálnak, s a városi legendák szerint az albán fiatalság nem elhanyagolható része veszítette el egy Hodzsa-bunkerben a szüzességét.

1. A felesleges beruházás: Maginot-vonal
2. Csehszlovák határerődök
3. La Coupole, a francia náci bunker
4. Albánia 700 ezer bunkere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?