Kozmetika kezelhette a szemfertőzést az ókorban

A római kori pipereeszközök igen változatosak voltak: ilyen volt a csipesz, a kanál, de sok más egyéb szépségápolási eszközt is ismerünk a korból. Továbbá ide sorolhatjuk egy célját tekintve sokkal bizarabb "kelléket" is: a Chlamydia egy különleges, a szemet megtámadó típusa vagy a trachoma kezelésére szolgáló eszközt.

Ezek a kellékek Nagy-Britannia-szerte megtalálhatók, használatuk i. e. 43-ra nyúlik vissza, amikor a sziget római ellenőrzés alá került. Akkoriban sokan a mai kozmetikai eszközökre és szerekre hasonlító anyagokat használtak, azonban hasonló kellékeik voltak az egyiptomi vakság néven is emlegetett trachoma népi kezelésére is – fejtette ki Wendy Morrison, az Oxfordi Egyetem Régészeti Intézetének kutatója.

„A trachoma évezredek óta sújtja az emberiséget” – mondta Morrison a LiveSciencenek. „Vannak etnográfiai példáink a modern Afrikából és történelmi példáink az ősi Indiából, amelyek szerint bizonyos eszközöket, úgy mint a csipeszt vagy a ráspolyt arra használtak, hogy a rakoncátlan szempillákat összeszedjék, illetve kiszedjék a szaruhártyához hozzáérő, s azt folyamatosan ingerlő szemhéjat. Lehetséges, hogy a rómaiak ugyanezt a módszert alkalmazták” – tette hozzá.

A római kori kozmetikai eszközök formái és funkciói vég nélkül variálhatóak, a csipeszektől a fülzsír eltávolítására szolgáló kiskanálon és a körömápoló termékeken át a különböző kozmetikai szerek eltávolítását elvégző kellékekig bezárólag. A mai pipereeszközökhöz hasonlóan gyakran találhatunk rajtuk hurkokat, ami a felfűzést biztosította. A brit szakértő szerint a szépségápolási célok mellett a legtöbb piperekelléknek fontos egészségügyi szerepe is lehetett.

A tarchoma érdessé teszi a szemhéj belső felületét és ez okozza a szempillák befelé fordulását, amelyek pislogásnál irritálják a szaruhártyát; a folyamatos karcolás végül vaksághoz vezet, ha a betegek nem foglalkoznak a tünetekkel. Ám a csipesz használatával jelentősen enyhíteni lehetett a fájdalmat. Egy, a nyakában csipeszt hordó kenyai nőről készült fotó keltette fel az érdeklődést a brit kutatóban, hiszen a trachoma az embereket már az ősidőktől kezdve kínozza, i. e. 12 ezerből származó, Ausztráliában talált csontokban is találtak a betegségre utaló nyomokat. Egy másik kutatás pedig egy 2000 éves hajóroncsot vizsgált, ahol szembetegségek kezelésére szolgáló pirulákat találtak.

Morrison úgy véli, több funkciója is lehetett a csipesznek és az egyéb kellékeknek – azon túl, hogy tiszta körömágya és íves szemöldöke legyen egy római hölgynek. A brit kutató szerint a különböző pipereeszközök funkcionálisan összekapcsolódhattak, például a kiskanál segítségével kiszedett fülzsírt a szemhéjra kenve gyógyító hatású kenőcsként is alkalmazhatták. „Természetesen ez csak feltételezés, sok munka áll még előttünk” – mondta a kutató.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült