Az áttét legkorábbi esetére bukkantak Szudánban
2014. március 21. 12:32
Brit tudósok a mai Szudán területén, a Nílus partja mentén még tavaly fedeztek fel egy 25-35 év körüli, a sír berendezése alapján tehetős ember maradványait. A 3200 éves csontok elemzéséből azóta kiderült, hogy a fiatal núbiai rákos volt.
Korábban
Az északkelet-angliai Durham Egyetem doktori hallgatója, Michaela Binder tavaly bukkant rá a gazdag núbiai sírjára a Nílus közelében. Az elvégzett elemzések metasztázist, vagyis áttétes rákot diagnosztizáltak a 3200 éves csontokon.
A vizsgálatok szerint a rák egy lágyrészen kialakult, rosszindulatú tumorból volt eredeztethető, s a test legnagyobb részén elterjedt. A kutatók úgy vélik, ezek a valaha megtalált legrégebbi áttétes emberi maradványok - olvasható a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A Durham Egyetem és a British Museum kutatói remélik, a felfedezés minden bizonnyal segíteni fog az ókori maradványokon észlelt rák mögöttes okait feltárni, s betekintést nyújthat a kór múltbeli fejlődésébe. Habár manapság a rákot a vezető halálokok egyik legsúlyosabbikaként tartják számon, a megbetegedés nyomait korábban csak rendkívül ritka esetekben találták meg - összehasonlítva a többi halálos kórral. Ebből a szakértők eddig azt a következtetést vonták le, hogy a modern életmód és a megnövekedett élettartam velejárójával állhatunk szemben. Ám a felfedezés azt mutatja, hogy a rák már i. e. 1200-ban létezett a Nílus-völgyben.
Michaela Binder a laborban
"Újabb lehetőség áll előttünk, hogy megértsük a halálos kór eddig ismeretlen történetét. A régészek mindezidáig nagyon kevés példát találtak a betegség időszámításunk előtti első évezred előtti történetéből" - mondta Binder. "Ahhoz pedig, hogy megértsük a rák múltját és mutálódásainak folyamatát, minél több ókori példára lenne szükségünk" - tette hozzá. A csontokon észlelhető kis elváltozásokat csak egy lágyrész daganata okozhatja, ám a pontos eredetét csupán a csontokból igen nehéz megállapítani.
A maradványokat egy ősi városban, az egykor Egyiptom uralta núbiai Amarában fedezték fel, amely mintegy 750 kilométerre délre fekszik Szudán fővárosától, Kartúmtól. Az elhunytat egy nem túl jó állapotban megmaradt, festett fakoporsóban temették el, amelyben egy díszített fajansz amulettet is találtak a régészek.
Núbiai (szudáni) látkép
A kutatók több vizsgálatot is elvégeztek röntgen és pásztázó elektronmikroszkóp segítségével, s az eredmények arra mutattak rá, hogy a lapockán, a felkaron, a csigolyákon, a bordacsontokon, a medencén és a combcsontokon is vannak szöveti elváltozások. A szakértők eddig csak találgatni tudtak, hogy mi okozhatta a rákot: rákkeltő füst, genetikai tényezők, esetleg valamilyen fertőző megbetegedés, például bilharziózis.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 12:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap