22 ősi hajóroncsot találtak a görög partoknál

Mint Peter Campbell, a Southamptoni Egyetem kutatója a Discovery Newsnak elmondta, a felfedezés messze felülmúlta a várakozásokat, mivel mindössze 13 nap alatt az eddig a görög partoknál megtalált ősi hajóroncsok 12 százalékának megfelelő számú hajót találtak meg.

Fourni a legfontosabb ókori kelet-nyugati, valamint az Égei-tengert és Levantét elválasztó észak-déli hajózási útvonalak csomópontján fekszik. A görög szárazföldről Kis-Ázsiába, vagy az Égei-tengerről Levantéba tartó hajóknak át kellett haladniuk a szigetcsoporton. Mivel Ikariának és Szamosz nyugati partjának nem volt kikötője, ezért ez volt a legbiztonságosabb hely, ahol a hajók egy időre kiköthettek.

A görög-amerikai kutatócsoport volt az első, amely régészeti expedíciót szervezett a szigetre. A víz alatti régészek a helyi búvárok és halászok segítségével kutattak, és az eredmények mindannyiukat meglepték. Mint az expedíció görög vezetője, George Kucuflakisz elmondta, egy régészeti szezon alatt legjobb esetben is csak négy-öt hajóroncsot szoktak találni. A kutató kifejtette, hogy sikeres feltárásra számítottak, azt azonban nem gondolták, hogy szó szerint mindenhol hajóroncsokra fognak bukkanni. 

A maradványok több mint fele a késő római korra (kb. i. sz. 300-600) datálható. A legkorábbi hajókat az archaikus korban (i. e. 700-480) építették, de a klasszikus (i. e. 480-323) és a hellenisztikus (i. e. 323-31) korból, valamint a késő középkorból (16. század) származó roncsokat is felfedeztek a kutatók.

A megtalált hajók száma mellett a rakomány sokszínűsége is különlegessé teszi a felfedezést. Legalább három hajó szállított olyan amforákat vagy korsókat, amelyhez hasonlókat korábban nem találtak a kutatók. Ezek az archaikus korból származó szamoszi, a késő római korból származó szinópéi (ma Sinop, Törökország), valamint nagy, az i. sz. 2. századból, a Fekete-tenger vidékéről származó, halszószot szállító amforák. A rakományok a Fekete-tenger, az Égei-tenger, Ciprus, Levante és Egyiptom között folyó élénk kereskedelmi kapcsolatokról tanúskodnak.

A régészek fotogrammetriával térképezték fel a roncsokat, hogy ennek segítségével 3D-s vázlatokat készíthessenek róluk. A kutatók minden roncsból hoztak fel olyan leleteket, amelyeket tudományos vizsgálat alá fognak vetni, és elképzelhető, hogy tárgyakat a konzerválási munkálatokat követően ki is állítják majd.

Ha figyelembe vesszük a roncsok számát, valamint a maradványok időbeli kiterjedését, megállapítható, hogy egy évszázadból nagyjából egy hajóroncs származik. A hajók valószínűleg egy hirtelen lecsapó vihar vagy a berendezés meghibásodása (például egy törött kormánylapát) miatt süllyedtek el. A kutatók eddig a szigetcsoport partvonalának mindössze 5 százalékát vizsgálták meg, így feltételezhető, hogy a felfedezett roncsok száma növekedni fog. Mint Campbell elmondta, terveik szerint jövőre folytatják a kutatást Fournin. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet