Borzalmas áron, embertelen körülmények közt termelték ki a mezőgazdaságot forradalmasító guanót
2022. december 16. 08:58 Múlt-kor
Az emberiség a földművelésre való átállással hamar szembesült azzal a ténnyel, hogy a termőtalaj kapacitása véges – ha nem hagyják regenerálódni, vagy juttatják vissza egyéb módon a növénytermesztés által kimerített tápanyagokat, a termés nem lesz kielégítő, és fennáll az élelmiszerhiány veszélye. A megoldást a 19. században végül egy Dél-Amerikában, civilizációk sora által használt anyag rejtette.
Egy guanósziget 19. századi ábrázolása
Korábban
Növekvő igények
Míg a természetes ökoszisztémákban az állati ürülék, illetve az elpusztult állatok és növények lebomlása elegendő ahhoz, hogy a talajba visszajuttassa az ezen életformák által igénybe vett tápanyagokat, az emberi földművelés oly mértékben kimeríti a termőföldet, hogy annak pihentetésével (vetésforgó) vagy speciális trágyázással pótolható csak vissza tápanyagtartalma.
A földművelő emberek legkorábbi eszközei a komposztált szerves anyagok, illetve az ürülék voltak, azonban ezek sem mindig garantálták a termőföld száz százalékos regenerálódását.
Az ipari forradalom által generált népességnövekedés a 19. században minden korábbinál nagyobb mennyiségű élelmiszer termelését követelte meg Európában. A megoldást végül egy másik kontinensen civilizációk egész sora által használt anyagban találták meg.
Hajók egy guanószigetnél
A világ minden táján létrejövő civilizációk mindegyike előbb vagy utóbb szembesült a termőföld kimerülésének problémájával, így a Dél-Amerika nyugati partvidékén egymást követő társadalmak is. Ezen a vidéken leltek rá arra a „csodaszerre”, amelyet ma guanóként ismerünk (a kecsua „wanu” szó spanyol átírásából).
A térséget a 16. században felfedező és elfoglaló spanyolok azt tapasztalták, a száraz, sokszor sivatagos területeken nagy értéket képviselt a nagy mennyiségben felhalmozódott, magas foszfor-, nitrogén- és káliumtartalmú madárürülék, amelyet többnyire a tengerpart közelében található, különféle madárfajok fészekrakóhelyeként szolgáló szigetekről gyűjtöttek be.
A tengeri madarak fészekrakó helyein a dél-amerikai klímaviszonyok miatt halmozódott fel a guanó
Ekkoriban azonban az európaiak még nem mutattak érdeklődést az inkák által használt különleges trágya iránt, amelyet a spanyol gyarmati rendszer idején tovább használtak a helyi közösségek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap