Egy egész várost horrorfilmbe illő díszletté változtatott a csernobili atomkatasztrófa

Halálba küldött „biorobotok”

Nyáron megkezdődött annak a betonszarkofágnak az építése, amelyet a nukleáris szennyeződés további terjedésének megakadályozására emeltek. Az építmény több tízezer likvidátor megfeszített munkájával készült el mintegy négy hónap alatt. A munkálatok azonban korántsem voltak problémamentesek. A 3-as reaktor tetején található, erősen sugárszennyezett törmelékek eltüntetését távvezérelt gépek segítségével igyekeztek megoldani, a robotok azonban az elképesztően magas sugárzástól működésképtelenné váltak, így emberekkel kellett a gépeket helyettesíteni. Az extrém magas sugárzási szint miatt az ólom védőruhában a tetőre küldött likvidátorok, akiket biorobotoknak neveztek, csak néhány másodpercet tölthettek a radioaktív törmelékek eltakarításával, azonban még ilyen rövid idő alatt is a megengedettnél jóval nagyobb sugárdózist kaptak. Az elhárításban összesen több mint 500 ezer likvidátor vett részt. Esetükben a legóvatosabb becslés szerint is minimum 2200 halálesettel lehet számolni, és különböző mentális és testi betegségek miatt sokan közülük munkaképtelenné váltak. 

Közvetlenül a baleset után a legnagyobb veszély a Csernobiltól alig 3 km-re fekvő kisvárost, Pripjatyot fenyegette, amelyet elsősorban a közeli atomerőmű dolgozói számára alapítottak 1970-ben. A gyorsan fejlődő település szovjet mintavárossá nőtte ki magát. Azon a bizonyos szombati napon a város lakói mit sem sejtve végezték hétvégi teendőiket. Bár többen is furcsa fémes ízt éreztek a szájukban, és a városban cirkáló, védőfelszerelésbe öltözött alakok látványa is szokatlan volt, az árulkodó jeleket senki sem vette igazán komolyan. A közel 50 ezres lakosságot azonban másnap, április 27-én több mint ezer busz segítségével evakuálták, és estére már teljesen elnéptelenedtek Pripjaty utcái. A környező legveszélyesebb területekről további mintegy 250 ezer embert telepítettek ki az évek során.

A szél az első napokban a radioaktív hulladékot északnyugati irányba fújta, és a svédországi Forsmark erőművének dolgozói már másnap rájöttek, hogy a nukleáris szennyeződés csak Csernobilból jöhet. A széljárás később megfordult, és Európa számos országát elérte a radioaktív felhő, de a szennyezés mértéke ezeken a területeken elhanyagolható volt. A megengedettnél jóval nagyobb sugárzás érte Ukrajnát és Oroszországot, a legnagyobb százalékban azonban Fehéroroszország területe szennyeződött nukleáris hulladékkal.

1. Végzetes kísérletezés
2. Halálba küldött „biorobotok”
3. Eltitkolt tragédia
4. A halál diadala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­tél
Múlt-kor magazin 2017

• Galamb József
• Fekete-Afrika Nerója
• A kamikaze tárcája
• A fiatalság forrása
• Hét rettegett anyós
• Utazás a mai El Dorado indiánjaihoz
• Koporsóba száműzött spanyol uralkodók
• „Szent” kastély a fülemüle szó alatt
• Hitler elleni merényletek