Egy egész várost horrorfilmbe illő díszletté változtatott a csernobili atomkatasztrófa

A halál diadala

A csernobili katasztrófa miatt bekövetkező halálesetek számának kérdése ma is vita tárgyát képezi. Az ENSZ nyolc szakosított szerve, valamint az ukrán, belorusz és orosz kormányok képviselőiből álló, 2003 és 2005 között ülésező Csernobil Fórum nevű szervezet adatai szerint mintegy négyezerre tehető a baleset következtében elhunyt személyek száma. A Greenpeace szerint legalább 100 ezer haláleset tudható be a sugárszennyezésnek, az ukrán Csernobil Unió nevű szervezet pedig közel 734 ezer áldozattal számol.

Tény, hogy a legszennyezettebb területeken megnőtt a leukémiás megbetegedések száma, és több ezer pajzsmirigyrákos esetet regisztráltak azok körében, akik a baleset idején kiskorú gyerekek voltak. Ez utóbbi betegség azonban idejében felismerve kezelhető, így az emiatt bekövetkezett halálesetek száma nagyon alacsony. Aggodalomra adhat viszont okot, hogy a szakemberek a jövőben is számos rákos megbetegedéssel számolnak. Akadnak, akik szerint a sugárfertőzéstől való félelem a legtöbb esetben nagyobb problémát jelent, mint maga a sugárzás (jellemző példa, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 100 és 200 ezer közé teszi a Nyugat-Európában a baleset után végrehajtott művi vetélések számát), ezt sokan azonban a probléma valódi súlyának elfedésére tett kísérletnek tartják.

A különböző testi deformációk okainak megítélésével kapcsolatban is több nézet létezik. Sokan egyértelmű kapcsolatot vélnek felfedezni a legveszélyeztetettebb zónában testi fogyatékkal született gyerekek és Csernobil között. Mások azonban úgy érvelnek: statisztikailag nem mutatható ki, hogy több torzszülött jött volna a világra a baleset után, mint az azt megelőző években.

A katasztrófa a nukleáris energiával kapcsolatos szemléletben is változást hozott: jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a katonai mellett már a békés célú atomenergia-felhasználásra is egyre többen tekintenek szkeptikusan, és ezt a folyamatot a 2011-es fukusimai atombaleset csak felerősítette. A csernobili baleset óta eltelt évtizedekben az atomerőmű környékén lassú változások indultak. Az elhagyatott területeket meghódították a legkülönbözőbb állat- és növényfajok, a hatóságok az időseknek már engedélyezték, hogy visszaköltözzenek a tiltott zóna egyes részeibe, 2012-ben pedig megkezdődött egy új, korszerű szarkofág építése.

Pripjatyba azonban továbbra is csak a legbátrabbak merészkednek. Néhány újságírón, kutatócsoporton és az értékesebb tárgyakra utazó illegális behatolókon kívül senki sem vállalja a kockázatot. Vitalij Szkljarov, aki a katasztrófa idején Ukrajna villamos- és energiaügyi miniszterként tevékenykedett, 1987 januárjában egy delegáció tagjaként helikopteren utazott a csernobili atomerőműhöz, amikor útközben a több száz méteres magasságból megpillantotta Pripjaty elhagyatott utcáit: „Megdöbbentett a látvány irrealitása, olyan volt ez, mint valami horrorfilmhez készített díszlet. Vannak ilyen jelenetek Fellininél, Bergmannál is. Szürrealizmus, Bosch, Salvador Dali… ezeken járt az eszem (…) Óvjon a sors, hogy hasonlót valaha még egyszer lássak!” A helyzet azóta nem sokat változott. Pripjaty városát látva senkinek sem maradhat kétsége afelől: ami Csernobilban történt, az maga volt a halál diadala. 

1. Végzetes kísérletezés
2. Halálba küldött „biorobotok”
3. Eltitkolt tragédia
4. A halál diadala

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról