Egy személyben volt mesék gyűjtője, írója és gyermeknyelvre fordítója Benedek Elek
2021. szeptember 30. 19:45 Múlt-kor
Korábban
Vissza Erdélybe
Amikor 1920-ban Édes anyaföldem című önéletrajzi művén dolgozott, úgy döntött, hazatér Erdélybe, hogy felsorakozzon a nagy visszatérők, többek között Kós Károly, Kuncz Aladár és Bánffy Miklós mellé. Döntésében a trianoni határok meghúzása is szerepet játszhatott, a főváros nyújtotta egzisztenciális biztonság helyett a kisebbségi létet választotta.
Budapest elhagyása mögött ugyanakkor sokkal komplexebb motivációk húzódtak meg, mint a honvágy vagy a romániai magyar szellemi életért érzett aggodalom. Ahogyan azt Ablonczy Balázs írja tanulmányában, Benedek megszenvedte a Tanácsköztársaságot és annak bukását is. Jó Pajtás című lapját betiltották, de ettől jóval nagyobb személyes veszteség is érte. Felesége ekkoriban Kisbaconba költözött, hogy tüdőbeteg fiukat ápolja, aki időközben meghalt.
A Nemzeti Hadsereg bevonulását először bizakodva fogadta, majd nagyon hamar kiábrándult. Miközben egyetértett a „galíciaiak kiutasításával” Budapestről, mert „a kérdést valamelyes módon meg kell oldani”, az antiszemita hangulatkeltést már elutasította.
Az irodalmi életben is mellőzöttséget érzett, nyomasztották a budapesti közellátási gondok és a pénztelenség. 1920 elején naplóbejegyzéseiben sötét tónusú, depresszióra utaló feljegyzések sorjáznak.
1918 és 1924 között csaknem 200 ezer ember hagyta el Erdélyt, Benedek és felesége ezzel a hatalmas népvándorlással szemben evickélt vissza szülőfalujába. Miután rászánta magát a költözésre, leveleiben maga mögött hagyott családját és unokáit siratta, de a kisbaconi megérkezése után azt írta, nem vágyik vissza Pestre.
Hazaérkezésüknek híre ment, egyre többen keresték meg a kialakuló erdélyi irodalom képviselői közül. Ez rántotta ki a hazatérés első hónapjainak remeteségéből, és leveleiből érződik a szándék, szerepet kíván vállalni az irodalmi élet újrateremtésében.
Ablonczy Balázs szerint az írót személyes motivációi, a budapesti hétköznapok és az irodalmi életben tapasztaltak hajtották Erdély felé, aki már Kisbaconban vált az erdélyi magyar irodalom egyik megszervezőjévé, és a kisebbségi sors vállalása is csak döntése következménye volt inkább, mintsem annak mozgatórugója.
A fiatal írókkal baráti viszonyt ápolt, aktív kapcsolatépítését bizonyítja négy kötetben kiadott irodalmi levelezése is. Ugyanakkor voltak, akik törekvéseit, népi világlátását fenntartásokkal vagy ellenérzésekkel fogadták. Sérelmezte például, hogy nem hívták meg a marosvécsi Helikon találkozóira, melyeket Bánffy Miklós szervezett.
A hírlapírók mellett a folklorisztika művelői is kritikusan viszonyultak hozzá. Benedek megítélése kortársai között és későbbi kutatói között is ellentmondásos. Korról korra változott, hogy hagyatékából mit fogadott el hiteles folklóranyagnak a magyar néprajztudomány. A bizalmatlanság részben onnan ered, hogy Benedek Elek Sebesi Jóbbal gyűjtött, akiről bebizonyosodott, hogy a székely népballadákhoz nemcsak gyűjtőként, hanem alkotóként, másként fogalmazva hamisítóként is viszonyult.
Folklórgyűjtő munkásságának csupán azt a részét ismerték el kezdetben, ami 1882-ben a Magyar Népköltési Gyűjtemény harmadik kötetében, a Székelyföldi gyűjtésben jelent meg. E sorozat hitelességét két szerkesztője, Gyulai Pál és Arany László is szavatolta. Csak évtizedek múlva értékelték újra ezen felüli népköltészeti gyűjtéseit, de sok kérdés még ma sem tisztázott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák tegnap
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját tegnap
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang tegnap
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát tegnap