Kártyavárként omlott össze Thököly fejedelemsége
2023. május 13. 17:05 Múlt-kor, Történelmi Szemle
A kép közismert: az oszmán méltóság parancsoló mozdulatára két katona a meglepett tekintetű magyar főúr karját ragadja meg, egy harmadik pedig lábára rak bilincset. Thököly Imre süvege a földön hever, jogarát, kardját elveszítette. A háttérben Várad várának képe helyezi el a történéseket a valós térben, míg az üdvtörténeti keretet a kép felső részén látható kiegészítő elemek adják. Egy felhőkből kinyúló kéz egy sas fejére helyezi a magyar Szent Koronát, biztosítva a Habsburg-dinasztiát arról, hogy uralkodásuk isteni jóváhagyást élvez, míg egy másik a mene tekel ufarszin szavakat festi az égre.
Korábban
Kármán Gábor: Thököly Imre elfogása: a felső-magyarországi oszmán vazallus állam bukása és az erdélyi diplomácia című tanulmánya a Történelmi Szemle 2019/3. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva olvasható teljes egészében!
Az arámi nyelvű szöveg, „megmérettettél és könnyűnek találtattál”, nemcsak Baltazár babiloni király lakomájának bibliai elbeszélését, az elbizakodott uralkodó szükségszerű bukása történetének őstípusát idézi meg, de egyben játék is a nagyra tört és onnan a mélybe hullott magyar gróf nevével.
A kép annak a nem kevesebb, mint harminckét különböző röplapnak egyikén látható, amelyek 1685-ben hírül adták a Német-római Birodalom nyilvánosságának Thököly Imre bukását. Nem csodálkozhatunk, hogy a tény, miszerint Thököly Imrét a váradi pasa fogságba ejtette, ilyen megkülönböztetett figyelemben részesült. A kortársak évek óta nagy érdeklődéssel követték a magyar főúr üstökösként magasba ívelő karrierjét, katonai sikereit, majd a szultán támogatásának elnyerését, és nagy hévvel vitatták, vajon a Habsburgok elnyomása ellen, a protestantizmus védelmében joggal lázadó hőst vagy alávaló törökbérencet kell-e benne látni.
Ha nem is mindegyik ábrázolás kívánt képi eszközökkel távolra mutató szimbolikus üzeneteket megfogalmazni, az elfogatás történetét időnként képregényszerűen elmesélő nyomtatványok szövege csaknem minden esetben levonta a morális következtetést arról, hogy az elbizakodottság végül elnyeri méltó büntetését. Az esemény már csak azért is alkalmas volt az isteni igazságszolgáltatás működésének illusztrálására, mert a kortársak számára teljesen érthetetlen lehetett, vajon mi bírhatta rá az oszmán tisztségviselőt arra, hogy uralkodójának vazallusát, a támogatásért hozzá forduló felső-magyarországi fejedelmet láncra veresse.
A részletek ismerete nélkül Ahmed pasa akciója tényleg nélkülöz minden logikát: első pillantásra is könnyű belátni, hogy az 1683 óta, a magyarországi területei megtartásáért hatalmas erőfeszítéseket tevő oszmán hatalom számára Thököly kiiktatása komoly hátrányokkal járt. Noha a felső-magyarországi fejedelem ellenőrzése alatt álló terület egyre csökkent és katonai helyzete egyre nehezebben volt tartható, Thököly csapatai még mindig viszonylag nagy erőket voltak képesek lekötni a hódoltság felszámolására előrenyomuló, a Habsburgok által vezetett nemzetközi koalíció seregeiből.
Előre láthatónak kellett volna lennie annak, ami bekövetkezett: Thököly elfogatása után fejedelemsége napokon belül kártyavárként omlott össze, az uralma alatt álló erősségek egymás után adták meg magukat (az egyetlen Munkács kivételével, amelyet a fejedelem felesége, Zrínyi Ilona még évekig képes volt tartani), csapatainak túlnyomó része pedig, csalódva az oszmán szövetségben, elfogadta a felajánlott amnesztiát és csatlakozott I. Lipót hadaihoz.
Ebben a tanulmányban azt járom körbe, mik lehettek a kortárs média számára kizárólag az isteni akarat beteljesülésének szükségessége által motivált cselekedet prózaibb kiváltó okai. Ebben jelentős segítségemre van, hogy noha Thököly Imre rövid életű államának levéltára csak töredékesen maradt fenn, a szomszédos Erdélyi Fejedelemség külpolitikai működésének dokumentációja ebből a korszakból igen gazdag. A felső-magyarországi fejedelem minden lépését árgus szemmel figyelő erdélyi tanácsos, Teleki Mihály levéltára számos ismeretlen részlettel szolgál Thököly Imre és a magyarországi oszmán elit viszonyának megértéséhez és az abban bekövetkező változások követéséhez.
Ráadásul az újonnan a vizsgálatba bevont iratok egy, a korábbi értelmezésekben elő nem kerülő tényezőre, az erdélyi politika jelentős szerepére is rávilágítottak. A Felső-magyarországi Fejedelemség (török nevén Közép-Magyarország, Orta Macar) kezdetei 1672-re nyúlnak vissza. A Habsburg államhatalom egy főúri összeesküvés kudarca nyomán látta meg a lehetőséget arra, hogy megtörje a hagyományosan nagy ellenállási potenciállal rendelkező magyar rendek hatalmát, egyben az adórendszer átalakításával sokszorosára növelje innen származó jövedelmeit.
Mindazonáltal a döntéshozók komoly aránytévesztésről tettek tanúságot, amikor az amúgy is súlyos új terhek kirovását összekapcsolták az erőszakos rekatolizáció erőltetésével, illetve a védelmi rendszer átalakításával, konkrétan a korábban a végvárak helyőrségét adó magyar katonák nagy létszámú elbocsátásával. A Habsburgokkal szemben hagyományosan ellenpólusként funkcionáló (bár az 1660-as években erősen megroggyant presztízsű) Erdélyi Fejedelemség határvidékén gyülekező úgynevezett bujdosók ez utóbbi révén jutottak jelentős katonai erőhöz.
Noha 1672 késő nyarán megkezdődött katonai akcióik csak viszonylag rövid távú sikerekhez vezettek, a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség és az Oszmán Birodalom hármas határán a következő években egy csaknem 10 000 fős, hadviselt katonákból álló és egyre türelmetlenebb kontingens várta azt a vezetőt, akiben mind a tehetség, mind az elszántság megvan arra, hogy kihasználja a bennük rejtőző hadi potenciált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.