Tell Vilmostól Newtonig: a történelem hét leghíresebb almája
2021. január 26. 17:26 Múlt-kor
Korábban
A város, amely sohasem alszik
New York állam az Egyesült Államok egyik legnagyobb almatermesztő vidéke, azonban legnépesebb városa, az Új-Amszterdam néven hollandok által alapított New York mégsem ezért kaphatta becenevét. Valójában nem tudjuk pontosan, honnan jött a Nagy Alma.
Egy népszerű, ám hamis szóbeszéd szerint a XIX. század elején bordélyházat nyitó, magát Évának szólító francia Evelyn Claudine de Saint-Évremond hívta (egy kis bibliai hatást keverve) almáknak a „lányait”, így ráragadt a Nagy Alma név.
És mivel akkortájt a városban volt a környék legtöbb örömtanyája, hamar ráragadt a Cityre. Mások szerint egy harlemi éjszakai klub kölcsönözte a nevet New Yorknak.
A legfelkapottabb elmélet az elnevezést John Fitz Gerald helyi újságíró cikkeihez kapcsolja, ő 1920 körül lovászfiúktól hallotta először, hogy így nevezték New Yorkot, állítólag a lóversenypályák alakja miatt. Ekkortájt a dzsessz előfutárának számító ragtime zeneszámokban is felbukkant a Nagy Alma kifejezés.
A későbbi években a lakóinak számát 8 millió fölé tornászó városban kezdett elhalványulni e melléknév, és az 1970-es években egy reklámkampányban tudatosan kezdték ismét elterjeszteni a szerethető nevet, hogy az ország legnépesebb, ám gazdasági nehézségekkel küzdő és hihetetlen magas bűnözési arányokat magáénak mondható városa (amely soha nem alszik) új, turistacsalogató arculatot és hiteles szimbólumot kaphasson.
Az odalátogatók mind szerettek volna kapni egy falatot a Nagy Almából, így a melléknév ezúttal megragadt.
Érdekesség, hogy 1673-ban, amikor a holland–angol háborúk során rövid időre ismét holland kézre került a város, az uralkodóházuk felé való tisztelet jeléül „New Orange” (Új-Narancs) névre keresztelték a települést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.