Horvátország három szellemi öröksége került az UNESCO védelme alá

Mozsárágyú jelzi a találatot

A harmadik horvát tradicionális szellemi örökség, a sinji Alka máig az egyetlen hagyományőrző vitézi játék Európában, amellyel Sinj lakosai 1715 óta arra a csatára emlékeznek, amelyben a 60 ezer fős támadó török sereget 500 horvát vitéz meghátrálásra kényszerített. A nagy adriai kikötővárostól, Splittől 40 kilométerre északra, a Cetina folyó völgyében fekvő városban három évszázada minden év augusztus első hétvégéjén rendezik meg az Alka lovagi tornát. Az első írásos feljegyzések a játékokról 1798-ból valók.

Az alka szó karikát jelent. A 320 méter hosszú versenypályán a 160-ik méternél van keresztben fölfüggesztve 3 méter 30 centiméter magasságban a két koncentrikus kört ábrázoló alka. A külső kör átmérője 13 centiméter, a belső kör pedig 3,5 centiméter: a belsőbe kell beletalálnia a vágtató lovon ülő alkárnak három méter hosszú kopjájával. Minden egyes találatot a korabeli mozsárágyú lövése jelez, és aki a legtöbb találatot szerzi, egy évig - a következő játékokig - viselheti a Sinji Alka vitéze címet.

A versenyen legkevesebb 11-en, legtöbb pedig 15-en indulhatnak szigorúan hagyományos öltözékben: sötétkék filc dolmányban ezüst filigran kapcsokkal, filc nadrágban, széles selyemövvel, fehér ingben, magas szőrme kucsmában, fekete csizmában. Lovaikat is ezüst- és aranylemezekkel kivert istrángokkal szerszámozzák föl, a ló fején, a két füle között színes bojtok és drágakövekkel díszített lapocska van.

Ivo Pervan spliti fotóművész, Horvátország egyik legjobb és külföldön díjakkal elismert fotográfusa hosszú évek óta fényképezi az Alka eseményeit, fotóalbuma is megjelent 2001-ben a vitézi játékokról. Elmondása szerint az alkárok lovainak kiválasztása is külön tudomány.

"Mivel a 160 méteres távot 13 másodperc alatt kell lefutni és beletalálni az alkába, ezért fontos a ló típusa. Az arab mén igen temperamentumos, ezért a hazai félvérrel keverik, vagy angol telivért választanak, de manapság a lipicai ló, amelynek "hattyúnyaka" van, mint az angol telivérnek, egyre népszerűbb a sinji alkárok ménesében" - tárta fel a részleteket. "Sinjben már kisgyermekkorban kezdik fölkészíteni a fiúkat a versenyre, és kizárólag sinji születésű férfiak indulhatnak a megmérettetésen. Nemrég hatalmas fölháborodást keltett a horvát egészségügy átszervezésének az a pontja, hogy megszüntetik a kórházat a városban, a szülészetet is, így máshol kénytelenek világra hozni gyermeküket a sinji anyák, ezzel pedig kihalnak a sinji alkárok... Akkora volt a fölzúdulás, hogy visszavonták a rendelkezést."

A sinji alkár vitézek egyesületét 1833-ban jegyezték be, 1997-ben megújították az alapokmányukkal együtt. A vitézi játékok fölött uralkodók, államfők, hadvezérek vállaltak fővédnökséget, köztük volt Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király, Josip Broz Tito néhai jugoszláv elnök és az önálló Horvátország megteremtése, 1992 óta pedig a mindenkori horvát államfő.

1. Kihalóban az ojkanje éneklés
2. Fából készült forma
3. Mozsárágyú jelzi a találatot

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor történelmi magazin

• Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
• Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
• Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
• A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
• Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról