Argentin tragédia: a ceruzák éjszakája

1976. szeptember 16-án és 17-én az argentin katonai diktatúra hatóságai tíz fiatal tanulót hurcoltak el, közölük hatot soha többé sem látott a családjuk. A rezsim szervei ellenségnek vélték a pusztán 16-17-18 éves áldozatokat. A négy túlélő egyike, Emilce Molar a következőképp emlékezett elfogása pillanatára: "Egy csoport fegyveres rontott be a házamba, engem kerestek. Amikor kijöttem a hálószobámból az éjjeli ruhámban, nagyon meglepettnek tűntek, mert a 17. évemnél sokkal fiatalabbnak látszottam."

Molar és társai egy diákszervezetnek, a La Platai Középiskolások Uniójának (UES- Union de Estudiantes Secundarios de La Plata) voltak a tagjai, amely kapcsolatban volt a Montoneros nevű gerillacsoporttal. A tanulók ingyenes tömegközlekedést követeltek a diákoknak, de vélhetően nem emiatt csapott le rájuk a diktatúra ökle; az igazi ok mindmáig ismeretlen.

"Egy Arana nevű titkos kihallgatóközpontba vittek minket, La Platában, ahol az ember által elviselhető legrosszabb körülményeket szenvedtük el. Alapos szadizmussal kínoztak meg minket. Emlékszem, hogy meztelen voltam. Csak egy törékeny, 1,5 méter magas és 47 kilogramm súlyú lány voltam, és egy hatalmas ember eszméletlenre vert" - tette hozzá Molar. "Elektromossággal sokkolták a szám, az ínyem és a nemiszervem. Kitépték a lábkörmöm. Nagyon gyakori volt, hogy néhány napig nem kaptunk enni" - emlékezett vissza Pablo Díaz, egy másik túlélő, aki ekkor pusztán 18 éves volt.

A kínvallatást és a börtönt még ketten, Gustavo Calotti és Patricia Miranda élték túl. A további hat eltűnt diákot az argentin államvédelmi szervek vélhetően meggyilkolták: Francisco Lopezt, Horacio Ungarót, Maria Clara Ciocchinit, Claudio de Achát, Daniel Racerót és Maria Claudia Falconert. A tragédiáról Héctor Olivera forgatott filmet 1986-ban, La noche de los lápices címmel.

“Az első titkos kihallgatási központban töltött hét után egy kocsiban átszállítottak minket egy másik helyre. Egy bizonyos pontnál megálltunk, és néhány barátomat kiemelték. Ők voltak azok, akik később eltűntek" - idézte fel a tragikus időszak egy részletét Molar. A ma két gyermekes anya később két másik rejtett tömlöcöt is megjárt, mire hivatalosan is fogollyá nyilvánították, jelezve, hogy nem akarják likvidálni. Molar két évet töltött börtönben, szabadulását követően a barátjának köszönhetően tudott felépülni a megrázkódtatásból. Az egykori diáklány máig nem tudja, hogy a barátainak miért kellett meghalnia.

Az argentin bíróság a múlt héten indította meg a pert 25 egykori rendőr vagy katona és egy civil ellen, akik emberiesség elleni bűnöket követtek el a ceruzák éjszakáján, és több száz más esetben. Az ügyészek szerint a vádlottak egyike, a most 82 éves Miguel Etchecolatz 90 fogoly megkínzásában vett részt. Etchecolatz második ügye a mostani eljárás, mert a katonai kormányzás alatt elkövetett bűneiért jelenleg az életfogytiglani börtönbüntetését tölti.

Az 1976-tól 1983-ig tartó katonai uralom alatt a becslések szerint 30 ezer ember veszthette életét, ezek közül körülbelül 250 fiatalkarú volt. Az eltűnt személyekkel foglalkozó nemzeti bizottság (CONADEP: Comisión Nacional sobre la Desaparición de Personas) 1984-es vizsgálata szerint az áldozatok között 13 éves gyermekek is voltak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye