Még soha nem bukkantak ilyen régi hajóroncsra a török partoknál
2016. február 1. 16:38 Pallag Zoltán
Török régészek egy körülbelül 4000 éves hajóroncsot találtak a földközi-tengeri Marmaris Hisarönü-öbölben egy 2007 óta futó projekt keretében. A Dokuz Eylül Egyetem kutatói szerint a hajó kereskedőhajó volt és a minószi civilizációhoz tartozhatott, egyúttal ez a legrégebbi ismert roncs a török partoknál.
Korábban
Minószi civilizációnak Kréta bronzkori kultúráját nevezik, amely körülbelül a Kr. e. 3650 és Kr. e. 1400 közötti időszakot fedi le. Abdurrahman Harun Özdaş, a Dokuz Eylül Egyetem professzora szerint a roncs a legrégebbi, amit eddig Törökország partjainál találtak. A török TRT Haber tévécsatorna szerint a bronzkori hajón kívül 100 másik hajót, 20 elsüllyedt kikötőt illetve építészeti maradványt, valamint 25 mólót és mintegy 400 horgonyt is találtak a helyszínen a 8 éve tartó kutatás alatt. A leletek időben a bronzkortól az oszmán időszakig terjednek.
A kutatási programban 15 kutató vesz részt, a Török Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBITAK) és a Fejlesztési Minisztérium támogatja. A tudósok között vannak víz alatti régészek, tengeri geofizikával foglalkozó szakemberek és biológusok is.
Abdurrahman Harun Özdaş professzor a tévétársaságnak elmondta, hogy a feltárást folytatni fogják a roncsnál. A fő leletnek számító minószi hajót 40 méterrel a víz felszíne alatt találták meg. Ha igazak a hírek, akkor az „új” roncs nem csak Törökország partjai mellett számít a legrégebbi ismert hajónak.
Bronzkori hajóroncsok a Földközi-tengeren
A legismertebb és leggazdagabb bronzkori hajólelet az 1980-as években felfedezett uluburuni roncs a Kr. e. 14. századból, amelyet a dél-törökország Kaş partjainál találtak meg szivacshalászok. Az első hasonló korú lelet az 1960-ban feltárt Gelidonya-foki roncs a Kr. u. 13. századból.
E két fontos hajóroncs, a part mentén kikötőről kikötőre járó Cape Gelidonya és a nagyobb utakat megtevő Uluburun-hajó vizsgálata legalább annyi eredménnyel járt az elmúlt évtizedekkel, mint amennyi kérdést felvetett. E korszakból egyelőre nem tártak fel más roncsot, noha több lelőhely ismert. Ilyen a Capo Grazianoi lelőhely a Lipari-szigetek mellett, amely negyven méter mélyen rejti egy Kr. e. 18. századi hajó roncsait, a kerámialeletek legalább is erre engednek következtetni.
Ökörbőr formájú öntecsek utalnak hasonló korú roncsokra Euboiában és a törökországi Deveboyno Burnunál, középső bronzkori kerámia jelez hajóroncsot az izraeli Tel Dor partjainál, késő bronzkori tőrt találtak a tengerben Beit Yannainál (Izrael), amely nagy valószínűséggel egy hajóroncs helyét jelzi. 1983-ban ötven kőhorgonyt találtak Athlittól (Izrael) délre a tengerben, amelyek szintén egy hajóroncs helyét mutatják. Ezek viszonylag új, és szinte teljesen ismeretlen lelőhelyek. Van viszont néhány, amelyek azonosítása már korábban megtörtént.
Görögországban az 1975-ben Peter Throckmorton a búvárrégészet úttörője által felfedezett lelőhely Dokos szigete mellett kora helladikus II végi kerámiával (Kr. e. 2200 körül) 8-26 méter mélységben, illetve az Iriai-foki roncs, amelyet 1974-ben azonosított Throckmorton az Argoszi-öbölben: 17-25 méteres mélységben található, helyét Kr. e. 13. századi jellemzően ciprusi edények jelzik.
Törökországban a két híres roncs mellett meg kell említeni a Sheytan Deresi lelőhelyet, amelyet 1973-ban találtak 33 méter mélységben. A területet teljes egészében feltárták (Kr. u. 1600 körülre datálható), de hajótestnek nem találták nyomát, más leletek viszont voltak. George Bass a Gelidonya-foki és az Uluburun-roncs feltárója úgy véli, hogy talán felborulhatott a hajó süllyedéskor, vagy bőrből készült. A lelőhelyen talált kerámia égeikumi és anatóliai jellegzetességeket mutat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap